Gyilkos-tó
Erdély gyöngyszeme

Gyilkos-tó - Erdély

Tó, mely a valóság és a legendák határán fekszik. Néhány szóban így lehetne jellemezni e Erdély keleti peremén található tavat, melyet Orbán Balázs említ először Gyilkos-tó név alatt a Székelyföld leírása című művében. Eredeti neve Veres-tó volt, amelyet valószínűleg a bele ömlő Veres-patak sárgás-vöröses hordalékáról és a vizben tükröződő vörös sziklafalakról kapott.

Szováta, a sós tavak városa

Szováta - Medve-tó

Szováta a Sóvidékként ismert tájegység legismertebb települése. Az altalajában és néhol a felszínre bukkanó só akárcsak a szomszédos Parajd esetében az Erdélyi-medence területén lévő egykori beltenger elpárolgásából és feltöltődéséből származik. A környéken már a rómaiak is fejtettek sót. Történelmi források szerint Szováta első lakói 1578-ban idetelepített sótermelő székelyek voltak...

Segesvár, a szászok hagyatéka

Segesvár óratorony

Segesvár (románul Sighisoara, németül Schäßburg) a középkori európai kultúra egyik azon kevés fennmaradt építészeti példája Kelet Európában, melyre méltán büszkék a lakói. A város történelmi központja 1999 óta a Világörökséget gazdagítja.

Vármező - halastavak, gőzös, hőlégballon ...

vármezei-halastavak-pisztrang

Ha Vármező turistacsalogató jellegét kellene néhány mondatban süríteni, akkor azt mondanám, hogy a hegyvidéki település olyan mint egy ízletes “négy évszak” pizza, mivel mindenki megtalálja a kedvére valót benne. Elég ha Vármező felöl kérdezzük az embereket, és megértjük a dolgot.

Farsangtemetés Gyergyóditróban

Gyergyóditró Farsangtemetés

Jókedv, bolondozás és lárma jellemezte a 2016-os Gyergyóditróban lezajlott megyei farsangi mulatságot. Nem is csoda, hiszen a hagyományos erdélyi közösségek életében a Vízkereszttől Hamvazószerdáig tartó időszak a naptári év legvidámabb heteit foglalja magába.

A parajdi Sószoros

Parajd - Sószoros

Bevallom kicsit meglepődtem, amikor családommal megérkeztem a parajdi Sószoros bejáratához, hiszen a megszokott kép helyett egy jegytömbbel álldogáló parkőr fogadott. Valahogy úgy éreztem magam mint a 16. századi könyékbeli székelyek, akiket a fejedelm megfosztott a sóbányászat jogától. Nemsokára azonban következett a pálfordulat, és barátságosabb hely lett a világ, amikor közölték velünk, hogy a belépő csupán néhány lej, és ez a parányi összeg még színvonalas idegenvezetést is tartalmaz, amely során megértettük, hogy miért kék az ég és zöld a fű.

A szárhegyi "csodaszarvas"

Szárhegyi csodaszarvas

Transalpina - a király útja

Transalpina - Magashegyi hágó

A magashegyi hágók a történelem során mindig is stratégiai szerepet töltöttek be. Nem kivétel ez alól Kelet Európa talán egyik leglátványosabb hágója sem, a Transalpina, amely Erdélyt köti össze Román-alfölddel a Parang-hegységen áthaladva...

Gelencei templom: időkapu a múltra

Gelence-Templom-Freskó-Háromszék

Ha léteznek időkapuk, akkor a gelencei műemléktemplom bejárata minden bizonnyal egyike ezeknek. Most nem a hollywoodi filmben látott időkapukra gondolok, hiszen a templom ajtaján belépve nem dinók, cowboyok fogadnak, hanem a 700 év távlatából visszaköszönő középkori hitvilág ábrázolása csodálatos freskók, festett kazetták és tárgyak formájában.

Nagyszeben, az erdélyi szászok fellegvára

Szeben Erdély

Ha válaszolni kellene arra a kérdésre, hogy mi Erdély egyik kihagyhatatlan látnivalója, akkor sokan a Gyilkos-tavat vagy a Hargitát mondanák…de lennének olyanok is, akik Nagyszeben nevét említenék. Valószínűleg mindenik tábornak igaza van, hiszen míg az első kettő páratlan természeti látványosság, addig Nagyszeben az erdélyi szász városi kultúra fellegvára.