A parajdi Sószoros
Bevallom kicsit meglepődtem, amikor családommal megérkeztem a parajdi Sószoros bejáratához, hiszen a megszokott kép helyett egy jegytömbbel álldogáló parkőr fogadott. Valahogy úgy éreztem magam mint a 16. századi könyékbeli székelyek, akiket a fejedelm megfosztott a sóbányászat jogától. Nemsokára azonban következett a pálfordulat, és barátságosabb hely lett a világ, amikor közölték velünk, hogy a belépő csupán néhány lej, és ez a parányi összeg még színvonalas idegenvezetést is tartalmaz, amely során megértettük, hogy miért kék az ég és zöld a fű.
Megtudtuk, hogy a Sószoros, mint természetvédelmi terület, jelenleg a Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság gondnoksága alá tartozik, amely a környéken több hasonló projektben vesz részt, és a szorosban való eddigi rövid tevékenysége során számos látványos dolgot valósított meg. Már a parkban való belépés után jól követhető és számos információs táblával ellátott tanösvény fogadott. A tanösvény a szoros leglátványosabb pontjain át vezetett, betekintést nyújtva a terület csodálatos karrképződményeinek, sóforrásainak a világába. A vakító fehér só sokszor egy téli lehavazott táj látszatát keltette, ami igencsak ellentmondásos volt a 31 fokos melgben.
A karrosodás kémiai oldódás és a víz koptató ereje által létrehozott földtani jelenség. A Sószorosban a karrosodás számos példaja látható, a sóforrások környékén pedig látványos sóvirágzások szemtanúi lehetünk.
A Sószoros másik vége fele haladva értünk a park leglátogatottabb pontjához, az iszapfürdőkhöz, amelyről rögtön a Shrek mesefilm iszapdagonyái jutottak eszembe. A fürdők és a hozzatartozó épületek (öltöző, forrásház, illemhely) a Székelyföldi Fürdő-és Közösségépítő kaláka mozgalom keretében épültek néhány hónapja.
A szép természeti táj, a gyógyító sós ásványosodott iszap és nem utolsó sorban a kultúrált környezet több órás maradásra birt, mely során volt időnk kiprobálni a Sebastian Kneipp tudós pap által százötven éve javasolt iszapkúrát is, melynek lényegét ismertető tábla is felvázol.
A gyógyiszapok két féle módon képződhetnek: szerves bomlás illetve ásványosodás útján. A leggyakoribbak a tavak, sós tavakban képződő szerves szapropél iszapok. Az ásványi eredetűek sokkal ritkábbak. Éppen ezért értékes ez a hely, ahol az ásványi iszap négy komponensből képződik: a sóból, a vízforrásokból, az agyagból és a patak finom hordalékaiból. A közmunkával és önkéntességgel felújított népi iszapferedőknél ki lehet próbálni a hagyományos iszapfürdőzés minden élményét.
A napot teljesen feltöltődve zártuk, és örömmel vettük tudomásul, hogy Parajdon van egy Sószoros is ahol – a turista szezonban túlzsúfolt sóbányával ellentétben – az ember kellemes és festői környezetben veheti igénybe a só és az iszap gyógyító erejét.
