A Torjai Büdös-barlang

A Csomád-hegységbe látogató turisták első célpontja az egykori vulkáni kráterben képződött Szent Anna-tó és a szomszédságában fekvő Mohos-láp. Látnivalók és érdekességek terén azonban nem merül ki ennyiben a környék kínálata, hiszen az utóvulkáni tevékenység következtében érdekes jelenségeknek lehet szemtanuja az idelátogató. A legismertebbek ezek közül az ásványvizek, borvizes lápok és a mofetták vagy másnéven gázömlések. Az utóbbiak akkor jönnek létre, ha a földkéregből feltörő gázak nem keverednek a talajvizzel. A Torjai Büdös-barlang is – amint a neve is sejteti – egy természetes gázömlés, amely 1052m magaságban fekszik a Büdös-hegy oldalában. Az egykor kénbánya szerepét betöltő barlang első vegyelemzését Ilosvay Lajos végezte 1884-ben.Történelmi források szerint már az 1848-1849-es forradalom idején is bányásztak itt ként puskapor gyártásához. A hegyoldalban több hasonló mofetta is van de méreténél fogva (14m) ez a legjelentősebb.

A barlanglátogatás szigorú előírások betartásával ajánlott, mivel a nehezebb kéngáz kiszorítja az oxigént. A kéngáz szintjét jól mutatja a barlang falára lerakodott sárga kénréteg vagy egy meggyújtott gyufaszál, amely lángjának kialvása jelzi az oxigén hiányát vagyis a gázréteg felső határát. A barlangban nem ajánlott 10 percnél többet maradni. Mivel kéngáz egyes összetevői áthatólnak az emberi börön, ezért a látogatóban a melegedés érzetét keltik.

Gyógyászati szempontból a mofetta krónikus mozgásszervi megbetegedések, porckopás, porcleépülés, csontritkulás, csontlágyulás, szív és érrendszeri betegségek kezelésére ajánlott.