Kápolnák a csíki és gyergyói hegyormokon

Az emberiség története során úgy tartotta, hogy a magas hegyek szent helyek, az istenek otthonai.

Valószínűleg ebből a megfontolásból épültek Gyergyó és Csík katolikusok lakta vidékén a hegyormokon ékeskedő kis tempomszerű épületek: a kápolnák.

A székelyföldi bércekre épült kápolnák mindenike gyönyörű kilátóhelyen fekszik, ahonnan megcsodálható a hegyközi medencékben fekvő települések vonulata és sok esetben a szomszéd település kápolnadomja is. Ez utóbbi szempontot figyelembevéve gondlja úgy számos történész, hogy a kápolnák egykori lármafák helyére, épültek, ahonnan a török és tatár betörések alkalmával a települések lakói figyelmeztetni tudták egymást a közeledő veszélyről.

A kápolnák közül sok helyi (szárhegyi Szent Antal - kápolna) vagy akár regionális (Salvator-kápolna Csíksomlyón) búcsújáró helyszín. Építésük célja szempontjából egyesek megemlékező kápolnák (Szent Anna - kápona Gyergyószentmiklós, amely a pestisjárvány emlékére épült), mások pedig valamelyik egyházi szent tiszteletéhez vagy jeles egyházi eseményhez köthetőek.

Az út céljától függetlenül a kápolnák felkeresése nagy élménnyel társul. A hívők közelebb kerülnek Istenhez (nem csak a tengerszint feletti magasság szempontjából), a túrázók jutalma a csodálatos panoráma meg a friss levegő és az elmélkedésre vágyok pedig egy őszi délutánon követhetik Petőfi példáját és kiülhetnek a dombtetőre és onnan nézhetnek szerteszét ...

Szent Antal-kápolna, Gyergyószárhegy

A nagybaconi Balla család építette az 1700 években egy korábbi 15. századi kápolna helyére.

Szent-Antal-kápolna-Szárhegy

Idilli tisztáson épült kápolna a szárhegyi Lázár-kastély fölött magasló Szármány-hegy oldalában. Remek hely pihenni. A legelésző tehéncsordák kolompjai és a madarak dalolása felüdülés a léleknek.

Szent-Antal-kápolna-Szárhegy

Szent Róza-kápolna, Gyergyótekerőpatak

Szent-Róza-kápolna-Tekeröpatak Szent-Róza-kápolna-Tekeröpatak

A Gáborffiak építették 1760-ban az 1602-es pestisjárvány emlékére. A kápolnahegyről remek kilátás nyílik a Gyergyói-medencére és a környező hegyekre.

Szent Anna kápolna, Gyergyószentmiklós

Szent-Anna-kápolna-Gyergyó

Lényegében két kápolna (egy örmény és egy római katolikus), melyeket a pestisjárvány emlékére épített a város életben maradt 700 lakósa. A Csobot hegyen található két kápolnához vezető út jó erőnlétet igényel, de a látvány bőségesen kárpotólja az a testi fáradtságot, főleg ha egy kis szalonna is van a hátizsákban. A helybéliek minden év július 26-án tartanak búcsút, amely egyben az elszármazott gyergyószentmiklósiak találkozója.

Jézus Szent Szíve kápolna, Gyergyószentmiklós

Jézus-Szent-Szíve-kápolna-Gyergyószentmiklós

Gyergyószentmiklós Gyilkos-tóhoz vezető kijáratánál található a Várbükk nevű magaslaton. A kápolnát 1933-ban építették Both András királybiró emlékére. A helyhez kötödik Hiripné legendája is.

Csíkrákosi Szent Jakab és Fülöp kápolna

Szent-Jakab-kápolna-Csíkrákos

Szent Jakab és Fülöp tiszteletére szentelték fel 1725-ben, azonban az irott emlékek egy korábbi kápolna létezését is alátámasztják. Az Olt jobb partján magasló Bogát-hegyen (780m) található kápolnától gyönyörű kilátás nyílik a felcsíki falvakra, a Nagyhagymás-hegységre és a Hargitára. A kápolnadomb aljában található vendéglátóegység udvarán vasas borvízforrás található.

Szent-Jakab-kápolna-Bogáti-domb Szent-Jakab-kápolna-Felcsík

Salvator-kápolna, Csíksomlyó

Salvator-kápolna-Csíksomlyó

Feltehetőleg 1456-ban épült a nándorfehérvári győzelem emlékére. A Kissomlyó-hegyén található kápona a csíksomlyói búcsú egyik legjelentősebb megállója.

Erre már Orbán Balázs is rávilágít a Székelyföld Leírása című művében:
Ezen kápolna, mint mondók, a búcsújáratok központja, ide igyekszik a hivők mindenike, mint oly helyre, honnan éghez küldött imája hatályosabb, mint oly pontra, mely a teremtő különös figyelmében részesül. – Orbán Balázs: A Székelyföld leírása

A kápolnát a Jézus-hágon, a Keresztúton közelíthető meg.