© Birtók-Biró Levente – Színes Erdély – Téli képek

A tél, akárcsak a tavalyi ősz is, a végén mutatta meg az igazi arcát Erdélyben. Egyik napról a másikra a semmiből több tíz centis hó hullott, a szokatlan januári meleg pedig fogvacogtató szibériai téllé változott . Sokan annyira meglepődtek ezen, hogy szinte perbefogták a telet a globális felmelegedés ürügyén. Hiába, elkényelmesedtünk és elpuhultunk, pedig ahogy a székely ember mondja: nincs hideg tél, csak szar ember … vagy fényképész, mert azokat akik ilyenkor is veszik a fáradtságot a természet bőségesen megajándékozza szép téli képekkel.

Fotók: @ Birtók-Biró Levente

Segesvár

Segesvár mai arculata egy hosszadalmas történelmi eseménysorozat eredménye, amely II. Géza, árpádházi király azon dicséretes lépésével vette kezdetét, aki 1141 és 1161 között szászokat telepített a környékre. A Segesvár környéki szászok a fejlettebb mezőgazdaság és ütőképessebb hadászati technika mellett a kézműves polgári rétegük által egy gazdag városi kultúrát is magukkal hoztak. Ennek a gyors kibontakozását a tatárjárás késleltette. A tatárjárást követően a történelmi központ fokozatosan épült be tornyokkal és várfalakkal, amelyek között gyümölcsöző céhek működtek. A céhek feladata volt a város egy-egy bástyájának karbantartása és védelme, ezért a ma is álló bástyak az egykori céhek neveit viselik. Ugyancsak 14. században kezdődött el a vártemplom valamint a turisták körében népszerű Óratorony építése. Az utóbbi épület 1556-ig a városházaként is működött. Benne található a híres zenélő órája, amelyen a 12 apostol ezüstből készült szobrocskája jár körbe. A kuruc szabadságharc idején a vár 14 bástyájából 5 megsemmisült. A várdombra egy 1642-ben épült 178 fokos falépcső vezet fel, melyet diaklépcsőként ismernek, mivel a dombon működött az országszerte híres szász evangélikus gimnázium.

Segesvár hangulata lenyűgöző minden évszakban. A pasztelszínekben játszó az idő próbáját kiállt, ódon épületek, a keskeny kövezett utcácskák és az égbe meredő bástyák és falak felejthetetlen sétára csalogatják az idelátogatókat.

Orbán Balázs

Irásait láthatóan átszövi a romantika irányzata, de tudományos értékük tagadhatatlan. Ha ismerjük a családfáját és élettörténetét, akkor mindjárt érthetőbb ez a vonás, hiszen Orbán Balázs figurája és élete is inkább Jókai egyik romantikus hősére emlékeztet.

Édesapja,Orbán János, a francia háborúk katonatisztje, míg édesanyja, Knechtel Eugénia konstantinápolyi olasz vagy görög család sarja. A fiatal Balázs iskolai tanulmányait a közeli Udvarhelyen végezte, de 1846-ban elhagyta szülőföldjét és Konstantinápolyba költözött. Ottartozkodása és utazásai során alkalma volt megismerni a keleti, görög és egyiptomi kultúrát.

A szabadságharcról Athénban szerzett tudomást, de az általa szervezett szabadcsapat már nem ért célba, mivel időközben a forradalom elbukott. Személyét az osztrák császárság ellenségként tekintette,ezért 1859-ig nem térhetett haza. Az abszolotizmus éveiben bekapcsolodott az ország politikai, kulturális életébe és levelező tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának is. Ugyanakkor a fordulatokban gazdag élete során szerencséje volt megismerni olyan embereket, mint Victor Hugo, Kossuth vagy Teleki Sándor, akik erőss nyomot hagytak a személyiségén.

Mivel családot nem alapított vagyoni és szellemi örökségét a népére hagyta, annak ellenére, hogy ez éltében nem mindig támogatta és értette meg. Síremléke, végrendelete szerint Szejke-fürdőn található. A sírhoz vezető útat székelykapuk sorozata ékesíti, amelyek közül az utolsó a sajátja volt.

Megtudtuk, hogy a Sószoros, mint természetvédelmi terület, jelenleg a Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság gondnoksága alá tartozik, amely a környéken több hasonló projektben vesz részt, és a szorosban való eddigi rövid tevékenysége során számos látványos dolgot valósított meg. Már a parkban való belépés után jól követhető és számos információs táblával ellátott tanösvény fogadott. A tanösvény a szoros leglátványosabb pontjain át vezetett, betekintést nyújtva a terület csodálatos karrképződményeinek, sóforrásainak a világába. A vakító fehér só sokszor egy téli lehavazott táj látszatát keltette, ami igencsak ellentmondásos volt a 31 fokos melgben.

A karrosodás kémiai oldódás és a víz koptató ereje által létrehozott földtani jelenség. A Sószorosban a karrosodás számos példaja látható, a sóforrások környékén pedig látványos sóvirágzások szemtanúi lehetünk.

A Sószoros másik vége fele haladva értünk a park leglátogatottabb pontjához, az iszapfürdőkhöz, amelyről rögtön a Shrek mesefilm iszapdagonyái jutottak eszembe. A fürdők és a hozzatartozó épületek (öltöző, forrásház, illemhely) a Székelyföldi Fürdő-és Közösségépítő kaláka mozgalom keretében épültek néhány hónapja.

A szép természeti táj, a gyógyító sós ásványosodott iszap és nem utolsó sorban a kultúrált környezet több órás maradásra birt, mely során volt időnk kiprobálni a Sebastian Kneipp tudós pap által százötven éve javasolt iszapkúrát is, melynek lényegét ismertető tábla is felvázol.

A gyógyiszapok két féle módon képződhetnek: szerves bomlás illetve ásványosodás útján. A leggyakoribbak a tavak, sós tavakban képződő szerves szapropél iszapok. Az ásványi eredetűek sokkal ritkábbak. Éppen ezért értékes ez a hely, ahol az ásványi iszap négy komponensből képződik: a sóból, a vízforrásokból, az agyagból és a patak finom hordalékaiból. A közmunkával és önkéntességgel felújított népi iszapferedőknél ki lehet próbálni a hagyományos iszapfürdőzés minden élményét.

A napot teljesen feltöltődve zártuk, és örömmel vettük tudomásul, hogy Parajdon van egy Sószoros is ahol – a turista szezonban túlzsúfolt sóbányával ellentétben – az ember kellemes és festői környezetben veheti igénybe a só és az iszap gyógyító erejét.

Az ünnepélyes esemény egybeesett a Vármezei Áfonyafesztivállal, így a gőzös után csatolt szerelvény már az első alkalommal színültig megtelt. Vármezőben a vonatot zene, lovasfogatok és népes vendégsereg fogadta. Remélhetőleg a kezdeményezés időtálló lesz, és új színfoltot képvisel majd a vidék turisztikai kínálatában.

Bár a Gyilkos-tó keletkezési körülményei és időpontja szinte pontosan ismert, a néphiedelem számos legendával magyarázza a tó születését. Így kelt életre az elrabolt gyergyói Eszter, a hegy által magá alá temetett nyáj és pásztor legendája, vagy a székely bácsi története, aki télen a befagyott tavat eladta kaszálóként, mondván, hogy kissé csutakos.

Tudományos megközelítés szerint a Gyilkos-tó nagy valószínűséggel 1837 nyarán keletkezett bőséges esőzések után. Ennek következtében a Gyilkos-hegy agyagos lejtőtörmeléke megcsúszott, elzárva a Békás-patak és a beleömlő Vereskő, Hagymás, Likas, patakok vizét. Az erdőborította völgy helyén egy természetes torlasztó keletkezett, amelyből kisértetiesen meredtek az égre az egykori fenyőerdő csonkjai. Ezeket a vasoxidban és mészben gazdag víz a mai napig konzervált. 1955-ős mérések alapján a tó kerülete 3090m, felülete 12,6 ha és legnagyobb mélysége 10,5m volt. A tóba ömlő patakok, az épített törmelékfelfogó gátak ellenére is jelentős mennyiségű lebegtetett hordalékot szállítanak. Petre Gastescu limnológus becslései szerint a jelenlegi állapot mellett a tó 2080-ra teljesen feltöltödik.

Jelenleg a Gyilkos-tó és környéke a Békás-Szoros-Nagyhagymás Nemzeti Park részét képezi., amely 6,575 hektáron terül el. A tavat és a szomszédságában levő szorost a 12C műúton lehet megközelíteni Gyergyószentmiklós irányából.

A székelykapu

A székelykapuk hiányozhatatlan elemei a feliratok es a diszítések. A diszítőmotivumok többnyire égitesteket (nap, hold, csillagok), növényeket és állatokat ábrázolnak.

Formailag a kapuk számos változata ismeretes. A 18-ik századig példaul a székelykapukat csak faragták. Ezt követően jelentek meg a festek székelykapuk (Máréfalva, Zetelaka). Ugyancsak sajátosak a Csík környéki rácsos kapuk is.

A székely ház mértékadó dísze és koronája a székelykapu, melyet valósággal családtagjának tekint a gazda. Levágja az erdo fáját, de az elpusztult élet helyében újat teremt, mert a székely kapu tényleg él, és részt vesz mindennapi küzdelmes életének vérkeringésében; élové válik azáltal, hogy a székely a lekét leheli belé, amikor kifaragja, és Isten nevét vési rá szelid és áhítatos betüvel… (Nyírő József)

A barlanglátogatás szigorú előírások betartásával ajánlott, mivel a nehezebb kéngáz kiszorítja az oxigént. A kéngáz szintjét jól mutatja a barlang falára lerakodott sárga kénréteg vagy egy meggyújtott gyufaszál, amely lángjának kialvása jelzi az oxigén hiányát vagyis a gázréteg felső határát. A barlangban nem ajánlott 10 percnél többet maradni. Mivel kéngáz egyes összetevői áthatólnak az emberi börön, ezért a látogatóban a melegedés érzetét keltik.

Gyógyászati szempontból a mofetta krónikus mozgásszervi megbetegedések, porckopás, porcleépülés, csontritkulás, csontlágyulás, szív és érrendszeri betegségek kezelésére ajánlott.

Erdélyi falvakban a citera sokszor szerephez jutott kalákák, fonók és különböző események alkalmával, ezért a hangszer igencsak elterjedt mind a mai napig. Készítésük fortélyait azonban már nagyon kevesen ismerik. A gyergyóalfalvi Nagy Imre bácsi is közéjük tartozik. A 72 éves népi mester már több évtizede készít citerákat, és munkája által a hangszer továbbél a faluja közösségében. Elmondása szerint családjában már az unoka is megszólaltatja a hangszert, és az Alfalvi Citerazenekar az ország számos pontjáról valamint külföldröl is számos meghívást kap. Meggyőződése szerint a hangszer készítésének kulcsa a minőségi fa és a készítés öröme. Az általa készített citerákat eladásra is kínálja, de számára a legnagyobb elégtétel unokája citerázása, melyet szívesen hallgat a mezei munkák után vagy a hideg alfalvi téli estéken.