standard

Gyilkos-tó, Erdély gyöngyszeme

Gyilkos-tó - Erdély - Gyergyószentmiklós

Tó, mely a valóság és a legendák határán fekszik. Néhány szóban így lehetne jellemezni e Erdély keleti peremén található tavat, melyet Orbán Balázs említ először Gyilkos-tó név alatt a Székelyföld leírása című művében. Eredeti neve Veres-tó volt, amelyet valószínűleg a bele ömlő Veres-patak sárgás-vöröses hordalékáról és a vizben tükröződő vörö sziklafalakról kapott. Ezt a tényt támasztják alá Herbich Ferenc geológus feljegyzései is, aki 1859-ben járt a tónál.

Bár a Gyilkos-tó keletkezési körülményei és időpontja szinte pontosan ismert, a néphiedelem számos legendával magyarázza a tó születését. Így kelt életre az elrabolt gyergyói Eszter, a hegy által magá alá temetett nyáj és pásztor legendája, vagy a székely bácsi története, aki télen a befagyott tavat eladta kaszálóként, mondván, hogy kissé csutakos.

Tudományos megközelítés szerint a Gyilkos-tó nagy valószínűséggel 1837 nyarán keletkezett bőséges esőzések után. Ennek következtében a Gyilkos-hegy agyagos lejtőtörmeléke megcsúszott, elzárva a Békás-patak és a beleömlő Vereskő, Hagymás, Likas, patakok vizét. Az erdőborította völgy helyén egy természetes torlasztó keletkezett, amelyből kisértetiesen meredtek az égre az egykori fenyőerdő csonkjai. Ezeket a vasoxidban és mészben gazdag víz a mai napig konzervált. 1955-ős mérések alapján a tó kerülete 3090m, felülete 12,6 ha és legnagyobb mélysége 10,5m volt. A tóba ömlő patakok, az épített törmelékfelfogó gátak ellenére is jelentős mennyiségű lebegtetett hordalékot szállítanak. Petre Gastescu limnológus becslései szerint a jelenlegi állapot mellett a tó 2080-ra teljesen feltöltödik.

Jelenleg a Gyilkos-tó és környéke a Békás-Szoros-Nagyhagymás Nemzeti Park részét képezi., amely 6,575 hektáron terül el. A tavat és a szomszédságában levő szorost a 12C műúton lehet megközelíteni Gyergyószentmiklós irányából.

Szállások Gyilkos-tó

Comments are closed.