Szováta a Sóvidékként ismert tájegység legismertebb települése. Az altalajában és néhol a felszínre bukkanó só akárcsak a szomszédos Parajd esetében az Erdélyi-medence területén lévő egykori beltenger elpárolgásából és feltöltődéséből származik. A környéken már a rómaiak is fejtettek sót.
Történelmi források szerint Szováta első lakói 1578-ban idetelepített sótermelő székelyek voltak. Első hivatalosan bejegyzett fürdője az 1872-ben Veress József alapította Gera-fürdő volt. Településfejlődésében a Medve-tó kialakulása nagy szerepet játszott. A Medve-tó keletkezése az 1875-re tehető, amikor hosszas esőzések következtében beszakadt az itt található sós dolina és a keletkezett mélyedés elzárta az itt átfolyó édesvizű patakok útját. Tovább olvasom
Parajd (Praid) a Sóvidék egyik legjelentősebb települése. Sóbányája és sós fürdője miatt számos turista és gyógyulni vágyó ember keresi fel. Hírnevét az itt található kősó (halit) alapozta meg, melyek keletkezésében jelentős geológiai folyamatok játszottak szerepet. A kősó képlékenységéből adódóan diapír redőket alkot és néhol a felszínre is bukkan (Sóhát). A történelmi források alátámasztják, hogy a sókitermelés nyomai a római korig nyúlnak vissza. Az őket követő vándor népek (hunok,avarok) a kitermelés szünetel, de a magyarok bejövetele után ismét virágzik. Az itt letelepedett székelyek szabad kitermelésnek örvendtek, mely kiváltságot a fejedelemség korában igyekeztek elvenni tőlük.
A Habsburgok is kisajátították a só használati jogát, és a kitermelés terén jelentős újításokat vezettek be. Tovább olvasom
Szóljon hozzá